Bár az Egyesült Államokra sokan a "szabadság földjeként" és az egyik legelső, illetve legtöbb ideje fennálló demokratikus országként tekintenek, négyévente, az elnökválasztás alkalmával újra és újra felsejlik, hogy az amerikai választási rendszer modern szemmel nézve számos sajátosságot, kritikusai szerint visszásságot tudhat magáénak. Az egyik ilyen vitatott eleme, ami legutóbb 2016-ban szintén megtörtént, hogy a kevesebb voksot kapó elnökjelölt is győzhet az elektori kollégiumnak hála. Az amerikai rendszer egy másik érdekfeszítő jegyéről ellenben még kevesebb szó esik: az is előfordulhat, hogy az elektori kollégium idén sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot nem hozza ki győztesként.
2021 januárjában Kamala Harris vált az Egyesült Államok első női és színesbőrű alelnökévé, miután Joe Biden a kampány során megfogadta, hogy fekete női politikust fog jelölni az ország második emberének. Bár a reflektorfényben még újoncnak számító Harrist kevesebb amerikai utasítja el, mint Hillary Clintont 2016-ban, a volt külügyminiszer kudarcba fulladt elnöki indulásának fényében több demokrata szimpatizáns attól fél, ugyanez a sors várhat a párt idei elnökjelöltjére. Mennyire befolyásolja tehát az amerikai választók keddi döntését, hogy az ország első női vezetője szerepelhet a szavazólapokon?
Az amerikai elnökválasztási kampány állandó hír- és információözöne még Magyarországról nézve is soknak érződhet, nemhogy azoknak az amerikaiaknak, akik valamelyik csatatérállamban élnek az Egyesült Államokban. Őket percről percre bombázzák élő, televíziós és rádiós, valamint online politikai hirdetésekkel, ami a választás közeledtével már-már elviselhetetlenné teheti mindennapjaikat. Mi szerencsére nem kényszerből néztünk rá ezekre a felettébb érdekes reklámokra, hanem abból a célból, hogy megtudjuk, mivel igyekszik Kamala Harris és Donald Trump meggyőzni a billegő államokban élő 60 millió honfitársát.
Érdekes kettősség uralta a piacokat októberben: miközben a részvények tovább meneteltek, a kötvények csúnya pofont kaptak. A hazai portfóliómenedzserek azonban nem ijedtek meg: miközben a piacokon úgy tűnik, most mindenki zárja a pozícióit az amerikai elnökválasztás előtt, a friss portfólió-ajánlókban újabb befektetési lehetőségeket mutatnak be a magyar profik.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Az elmúlt pár napban több országos felmérés is megjelent a demokrata Kamala Harris amerikai alelnök és republikánus ellenfele, Donald Trump elnök jövő hét kedden záruló összecsapásáról. Először az országos adatokat vizsgáljuk meg, majd bemutatjuk többek közt a FoxNews és a CNN billegő államokból származó számait is, melyek tegnap és tegnapelőtt kerültek napvilágra.
A volt kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger váratlanul támogatásáról biztosította Kamala Harris alelnököt a közelgő választás előtt. Az egykori republikánus politikus filmsztár közösségimédia-bejegyzésében fejtette ki véleményét, amelyben élesen bírálta Donald Trump volt elnök retorikáját és kiállt az amerikai értékek mellett - közölte a CBS.
Véghajrájához ért az amerikai elnökválasztási kampány, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris immár a legutolsókat csapják, hogy meggyőzzék a maradék bizonytalanokat, és urnához tereljék szimpatizánsaikat a jövő hét kedden véget érő voksolás előtt. Miközben a volt elnök New Yorkban tartott vasárnapi nagygyűlése nem aratott osztatlan sikert, az amerikai alelnök tegnap este Washington D.C-ben kívánta kidomborítani a közte és Trump közötti különbségeket. Ám Harris kompromisszumkereső üzenetét aláásta a főnöke, Joe Biden ugyanis egyetlen ellentmondásos kijelentéssel feje tetejére állította a demokraták befutóját. Mindez ellenben mit sem változtat rengeteg amerikai szavazatán: 52,5 millióan már most ikszet tettek valamelyik elnökjelölt neve mellé, az előzetes adatok pedig látszólag a republikánusoknak kedveznek. Megnéztük, mit és mit nem lehet kiolvasni az előzetes szavazási adatokból, egyúttal arra is kerestük a választ, hogy idén mi várható az eredmények beérkezése kapcsán.
A Portfolio online gazdasági újság eddig is kiemelten kezelte az Egyesült Államok elnökválasztási kampányát, legyen szó Donald Trump bírósági ügyeiről, Joe Biden visszalépéséről vagy a helyét átvevő Kamala Harris alelnökről. A választás napjától, november 5-től kezdődően percről tudósítással várjuk olvasóinkat, egészen addig, amíg ki nem derül, Kamala Harris vagy Donald Trump válik-e a világ legnagyobb hatalommal bíró politikai vezetőjévé.
Joe Biden elnökségének négy éve alatt olyan jelentős események történtek az amerikai gazdaságban, amelyek egy része fontos fejezetet tesz majd ki a közgazdasági tankönyvekben. Az elnök hivatalba lépésével esett egybe az infláció felpattanása, amely végül 40 éves csúcsra emelkedett, ez pedig a kamatok emelkedéséhez vezetett. A Biden-korszak egyben az alacsony kamatok korának végét is jelentette: míg 2021-ben 0% körül volt az irányadó ráta, mára ez 5% környékére nőtt. Ám az elmúlt négy év legfontosabb fejleménye, hogy a fentiek ellenére az amerikai gazdaság olyan tempóban növekedett, amit támogató környezetben is jelentős teljesítménynek tartanánk.
Joe Biden amerikai elnök ellentmondásba keveredett, miután egy online videóhívásban látszólag szeméthez hasonlította Donald Trump támogatóit. A demokrata elnök arra reagált, hogy a republikánus elnökjelölt hétvégi kampánygyűlésén egy humorista lebegő szemétszigettel állította párhuzamba Puerto Ricót - írja a CNN.
Az ország egységesítését és az emberek meghallgatását, valamint konszenzust és kompromisszumot ígért elnökké választása esetére Kamala Harris demokrata elnökjelölt a Washington D.C-ben tartott kampányzáró beszédében kedden. Az amerikai alelnök ugyanonnan szólt az amerikaiakhoz, ahol ellenfele, Donald Trump beszélt a Capitolium 2021. január 6-i ostromát megelőzően.
Ezen a héten sem enyhül a nyomás a forinton a jelek szerint, tegnap a jegyzés megközelítette a 405-öt az euróval szemben. Ma délelőtt pedig már ez a szint sem állította meg az esést, 405 felett új 22 hónapos mélypontra esett a forint.
A Cooperative Election Study (CES) hétfőn közzétett adatai szerint Kamala Harris amerikai alelnök 4 százalékponttal vezet Donald Trump volt elnök előtt az össznépi szavazásban. A valószínű választók 51%-a demokrata elnökjelöltet, 47% pedig a republikánus zászlóvivőt támogatja - számol be a Newsweek. A Hill közben arról ír, Nebraska állam egyik elektori voksát nagy eséllyel szintén a demokrata teheti zsebre.
Kedd éjszaka a bitcoin árfolyama áttörte a lélektani szempontból nagyon fontos 70 000 dolláros szintet, várhatóan pedig még a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt új történelmi csúcsot fog elérni a kriptoeszköz árfolyama. Megnéztük, hogy mit mutatnak most a grafikonok, és azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy meddig emelkedhet még a bitcoin árfolyama.
Bár nehéz elvonatkoztatni az amerikai elnökválasztás okozta fennforgástól – akár Donald Trump újabb nagy port kavaró kijelentésétől, vagy a Kamala Harrist támogató következő világsztár felszólalásától –, a Fehér Házért folytatott küzdelemmel párhuzamosan egy ugyanekkora jelentőséggel bíró harc is zajlik. Az Egyesült Államok jövő héten megválasztandó szövetségi törvényhozása, a Kongresszus fogja ugyanis meghatározni, hogy a 47. amerikai elnök, legyen az demokrata vagy republikánus, mekkora mozgástérre számíthat a kampányígéretei megvalósítását illetően. Noha néhány napja a legtöbben még megosztott kormányzásra, azaz civódásra és alkukötésre kárhoztatott képviselőházra és szenátusra tippeltek volna, a Kongresszus két házáért folytatott csata legalább annyira kiélezetté vált, mint az elnöki kampány.
Az oregoni Portlandban és Washington állambeli Vancouverben választási urnákat gyújtottak fel alig több mint egy héttel az amerikai választások előtt. A helyi rendőrség szerint a két incidens összefüggésben lehet egymással, mivel mindkét helyszínen ugyanazt a Volvo autót látták, és mindkét esetben gyújtószerkezetet használtak. Portlandben három, míg Vancouverben akár „több száz” szavazólapot is megrongálhattak a tűz során – írja az NBC News.
A múlt hét második fele a forintgyengülésről szólt, ennek megfelelően magasan, a 404-es szintnél kezd hétfőn az euróval szembeni árfolyam. A dollár visszaerősödése a globális devizapiacon azt eredményezte, hogy reggelre új egyéves mélypontjára került a forint a zöldhasúval szemben.